-Igen? -ordítottam vissza.
-Keljél már fel. Elfogsz késni a suliból.
Utolsó tanítási nap.Végre, 9 hónapig ezt a napot vártam és most bekövetkezett -örültem magamban mint egy idióta. Felkeltem és elcsoszogtam a fürdőig. Elvégeztem a szokásos teendőimet(hajmosás,fogmosás) majd feltettem egy halvány sminket ami a szemceruzából és a szempillaspirálból és egy szájfényből állt. Vissza mentem a szobámba és kb. negyed óráig ott álltam, hogy mit vegyek fel ezen a csodás napsütötte napon... Végül kiválasztottam ezt a szettet.
Lementem a konyhába és leültem az egyik székre. Mivel még nincs itt a barátnőm ezért felnéztem Facebookra. Nem sok minden volt rajta. Mindenki likeol, posztol reggel fél nyolckor, mit kezdene néhány ember Facebook nélkül -gondolkodtam el, de közbe csöngettek. Gyorsan oda futottam az ajtóhoz és beengedtem Alexát. Mint aki itt lakik(többet van itt mint otthon)bement a konyhába és csinált magának egy müzlit.
-Te is kérsz? -kérdezte tőlem.
-Nem, de izé általában nem úgy van, hogy én kérdezem meg a vendéget, hogy kér-e valamit? -ráncoltam össze a szemöldököm.
-De, általában, egy normális világban ahol nem élnek kecskék hód farokkal és bagoly fejjel -felelt logikusan Lexa. Aha oké, biztos. Még 1 év után se tudom néha felfogni mit akar nekem papolni. -Na mehetünk?
-Öö persze. Ilyen gyorsan megetted? -kérdeztem mert elég fura volt, hogy röpke 2 perc alatt megevett egy tál müzlit.
-Nem ismersz te még engem -mondta vigyorogva ami már inkább vicsorítás volt. -Na gyere húzott ki az előszobába.
Kint gyorsan felvettem a cipőm és a táskám.
-Szia anya majd jövök -ordítottam be a házba.
Elindultunk a dombon lefelé és közbe beszélgettük mindenféle értelmetlen dologról például, hogy a macskák miért nyávognak miért nem ugatnak vagy miért nem bőgnek mint a szamarak. Ilyen és ehhez hasonló témákról beszélgettünk mire beértünk a suliba. Mivel Alexa 1 évvel idősebb ezért ő a másik irányba ment. Elmentem a szekrényemhez azonban közbe meghallottam, hogy rólam beszélnek valamit kilencedikesek. Valami olyasmit mondtak, hogy ,,nézd már milyen felső van rajta" meg, hogy ,,és a gatyája? Tök hülyén néz ki". Megálltam előttük és megkérdeztem, hogyha valami nem tetszik miért nem nekem mondják. Erre valamit hebegtek-habogtak majd zavartan elmentek. Az összes kilencedikes tudja, hogyha engem felidegesít akkor ők járnak rosszul mivel velem vannak a tizedikesek és a tizenegyedikesek(Alexáék). Kivettem a szekrényemből az angol felszerelésem és elindultam a terem felé. Útközbe neki mentem az egyik fiúnak, akit még soha nem láttam(?). Gyorsan bocsánatot kért eléggé ijedt arccal.
-Semmi baj -mosolyogtam rá.
Órák után megvártam barátnőmet, hogy együtt tudjunk haza menni. Ma könnyű nap volt. Dupla angol, infó, ének, matek, német és egy tesi. Dupla angolon filmet néztünk, infón azt csináltunk amit akartunk, persze, hogy mindenki a Facebookot támadta meg, kivéve én. Én a twittert. Éneken így utoljára ebben az évben kikészítettük a tanárt, matekon feladatokat csináltunk, németen beszélgettünk tesin meg fociztunk. Leültem az egyik lépcsőfokra, mert Alexa még mindig nem volt képes kijönni. Ilyenkor ráér lassú tempóban pakolni és kijönni persze máskor olyan gyors, hogy alig érem útól. Elővettem a telóm de, épphogy feloldottam a telefonom kijött.
-Hol voltál eddig? -kérdeztem.
-Bent. Kipakoltam a szekrényem.
-Azt nem holnap kell?
-De, csak én ma viszem haza nem akarok holnap cipekedni.
Elindultunk haza azon a szép giga nagy dombon, de szeretem megmászni...Már a domb közepénél voltunk amikor Lexa belém csimpazkodott, hogy vigyem fel mert ,,neki fáj a háta". Végül is fel húztam valahogy magamat meg őt a domb tetejére de, még mindig nem szállt le rólam.
-Felértünk -mondtam miközben próbáltam lehámozni magam körül Lexa kezeit.
-De nekem még mindig fáj a hátam -mondta kiskutya szemekkel.
-Inkább add ide a táskád viszem azt. -hát persze, hogy rögtön belement, kis cseles. Már majdnem haza értem amikor eszembe jutott valami. -Lexaaaaa -kiabáltam
-Rékaaa -kiabált ő is. Nem néztek minket hülyének, hogy az utcán kiabálunk áá dehogy.
-Tudod, hogy mi lesz holnap?
-Péntek? -kérdezett vissza.
-Nem!
-De péntek lesz -vágott értetlen fejet.
-Ja igen,de nem vagyis érted péntek szóval zöldnap utoljára kell be menni a suliba és szombaton évzáró és utána szabadok vagyunk. Érted? Szabadok! -kiabáltam és közbe rohangáltam az utca közepén.
-Szabadok -kiabált Alexa is és közbe ő is ugrált és futosgált.
Haza kísértem Lexát (a szomszéd házba lakik) és össze pakoltuk a cuccait, hogy miket hoz Budapestre ahova hétfőn indulunk. Várom már, hogy újra találkozzak az ottani barátaimmal. Viszonylag hamar végeztünk. A viszonylag azt jelenti, hogy délután 3-tól este 7-ig pakoltunk. Holnap pakoljuk az én cuccaimat az szerintem tovább fog tartani. Miután végeztünk Lexa cuccai bepakolásával még ott maradtam egy órát és beszélgettünk meg hülyültünk. Este 8-kor értem haza. Gyors ettem egy meleg szendvicset és elmentem fürdeni és fogat mosni. Még neteztem egy kicsit aztán elaludtam.
